Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Gellért-tér, 1919-2009

2010.07.04. 20:16 T. D.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2009. november 22-én, a Gellért-téren, Horthy budapesti bevonulására (1919. november 16.) emlékezett. A radikális párt identitáspolitikájával már több bejegyzésben is foglalkoztam: szó volt arról, hogy miként ápolja a jobboldali radikális párt a Horthy-kultuszt, s arról is, hogy miért lehet szükségük Horthy Miklósra.

Horthy a Jobbik számára egy rendpárti, nemzeti vezér: emiatt egy rendpárti politikai erő jogosan is hivatkozik rá. Horthy szerepfelfogása a ’20-as évek elején azonban megváltozott, a jobboldali radikalizmus vezéralakjából, szimbólumából egy konzervatív államfő lett. A rendpártiság tekintetében – ennek ellenére – nem történt érdemi változás a kormányzó gondolkodásában, így a Jobbik számára megfelelő hivatkozási alap lehet Horthy alakja. Ennek fényében az sem véletlen, hogy a radikális jobboldali párt a november 16. bevonulás és nem a kormányzóválasztás 90. évfordulóját ünnepelte. Számukra szimbólumértéke ugyanis az előbbinek van: ez jelképezi az 1919-es rendteremtést, az 1919-es „új honfoglalás”, „feltámadás”, a „nemzetmentés” csúcspontját. A radikálisok  ezen túlmenően azonban a két világháború közötti Magyarország egészét is idealizálják, sőt minden megkülönböztetés nélkül ezt teszik Horthy alakjával is. Ez viszont már számos kérdést vet fel. Például maga Novák Előd mondta, hogy a Jobbikot betiltották volna a Horthy-korszakban. E kérdéskör tárgyalása itt most nem fontos, elég csak arra utalni, hogy az identitáspolitikus számára sohasem a kiegyensúlyozott érvelés a lényeges, hanem az, hogy az általa fontosnak tartott üzeneteket képes legyen hatásosan kifejezni és közvetíteni. Nem történt ez másképpen 2009 novemberében sem.

Az alábbiakban a 2009. november végi rendezvény elemzésére, főbb jellemzőinek a bemutatására kerül sor.

A megemlékezés úgy kezdődött, hogy Király András, a párt egyik szóvivője, elmondta Horthy Miklós Gellért-téri beszédét. Bodrog László, Nemzeti Őrsereg főkapitánya ezt követően kijelentette, hogy szerinte Budapest és Magyarország már 60 éve „vörös homályban” van, s  most is csak egy Horthyhoz hasonló „erőskezű” vezérrel lehet rendet tenni. Az üzenet egyértelmű: rendnek kell tenni, rendet is kell tenni, s ezt ők meg is teszik – hangsúlyozta a főkapitány. Miután Horthy bevonult, megtörtént a rendteremtés, a kormányzó 20 éven belül „talpra állította” az országot, „visszaszerezte” az elcsatolt területek egy részét – emlékeztetett. Az ilyen és ehhez hasonló leegyszerűsített, túlzó, megalapozatlan kijelentések értékelésével már foglalkoztam korábban. Itt most nem is ez a fontos, hanem a rend szükségességének a hangsúlyozása, ami a radikálisok egyik elsőszámú hívószava, s ez természetesen kitűnik a Horthyról alkotott véleményükben is.

Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya, szintén aktualizálta a mondanivalóját. Párhuzamot vont Horthy Miklós és a Jobbik, és nyilván a Magyar Gárda között, azt állítván, hogy a „nemzeti összefogás”, a „nemzeti ébredés” 1919-ben és 2009-ben is hasonló reakciókat váltott ki meghatározott (baloldali, liberális, „hazaáruló”) politikai erőkből: „hazugságokkal” igyekeztek/igyekeznek a magyar nemzet „öntudatra ébredését” megakadályozni, a „nemzeti” törekvéseket lejáratni. Ebben a tekintetben meglátása szerint érdemi változás 90 év alatt nem történt. 90 éve a Nemzeti Hadseregre, 2009-ben a Magyar Gárdára és a Jobbikra zúdulnak az ilyen típusú vádak, rágalmak, ítéletek - hangsúlyozta. Kiss Róbert hivatkozik is Horthy utasítására, miszerint a hadsereg tagjainak törvényesen kell eljárni, annak érdekében, hogy ilyen típusú vádak ne érhessék a Nemzeti Hadsereget. A fővezér számos parancsában hívta fel erre a figyelmet, ez kétségtelen, de sajnálatos módon mindez nem eredményezte a Dunántúlon, vagy éppen a Duna-Tisza-közén az egyes különítményekhez köthető atrocitások megszűnését (ezek a vádak tehát nem voltak alaptalanok!), ehelyett sokkal inkább a hadseregről kialakítandó pozitív kép („felszabadító” Nemzeti Hadsereg) erősítését szolgálták.

Novák Előd (itt és itt hallgatható meg a beszéde), a Jobbik alelnöke,  először azzal foglalkozott, hogy szerinte Horthy Miklós nem volt antiszemita, sőt 1944-ben rendkívül sokat tett a magyar zsidóságért. Ezt követően a korszak eredményeire utalt, a két világháború közötti Magyarország példaértékét hangsúlyozva. Emiatt is követelte, ünnepi beszédének második részében, hogy az 1919-es bevonulás útvonalát (szimbolikus térfoglalási eljárásként) nevezzék el Horthy Miklós-útnak, vagy ha ez mégsem valósítható meg, akkor egyéb közterület vegye fel Horthy Miklós nevét.

Murányi Levente, a Jobbik alelnöke, „országos patkányirtásról” beszélt, amelyet a 2009-i EP választás napján kezdtek meg. Szerinte ezt tette a „nemzetet megmentő” Horthy Miklós is 1919-ben. Murányi ezek után Tormay Cécile-t, majd Horthy szavait idézte, igaz, ebbe némi pontatlanság csúszott, miután Horthy nem a Tormaynak adott válaszában hívta tetemre a magyar fővárost (!). A szónok egy rendkívül idealizált képet festett a korszakról, s természetesen magáról Horthy Miklósról is (lásd ehhez a vonatkozó korábbi bejegyzéseket). Az aktuális politikai üzenetek a későbbiekben sem hiányoztak, alapvetően a „patkányirtás” kifejezés többszöri ismételgetése kapcsán. A jelen politikai viszonyaira utalva a „nemzetmentő” Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg küldetéséről, a „nemzet ébredéséről” beszélt, ahogyan ez - értékelése szerint - 1919-ben is történt…

A bejegyzés trackback címe:

https://horthy-mitosz.blog.hu/api/trackback/id/tr352129109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.