Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Horthy Miklós születésnapja (2010)

2010.06.26. 14:14 T. D.

2010. június 19-én, Horthy Miklós születésének 142. évfordulóján, (Horthy ugyan 18-án született, de az évfordulós rendezvények lehetnek más napon is) Horthy emlékművet avattak Dunavarsányban, a Trianon emlékparkban.

Az elhangzott beszédek kapcsán az alábbiakra szeretném felhívni a tisztelt olvasó figyelmét:

1. Az ünnepi szónokok Horthy Miklóst olyan „kiváló”, „jó”, „nagyformátumú”, „nagyszabású államfő”-nek, „államférfi”-nak, „igaz szívű magyar hazafi”-nak nevezték, akikből nem sok „volt és van a világon”. Mindezek fényében Horthy történelmi eredményei között az ország talpra állítását (az akkori közbiztonság ürügyén a mai borsodi állapotokra történő hivatkozás sem maradt el), s a „nemzeti összefogás” megteremtését említették. Ezt a kérdéskört az előző bejegyzésben már érintettem, így itt ezzel nem foglalkozom. Az viszont látható, hogy az emlékezés címén a Horthy-kultusz ápolásáról van szó.

(A fenti kép forrása: a Jobbik komáromi alapszerveztének honlapja)

2. Nincs azon okunk csodálkozni (az identitáspolitikus ugyanis mindig szelektál), hogy Szabó Gábor beszédében a vörösnek nevezett terrort hangsúlyozta, míg ennek „fehér” kiadásáról egy szót sem szólt, pedig az „ártatlan” áldozatokat az is szedett, nem is beszélve arról az értelmiség-vesztésről, amely ezzel is összefüggésben következett be.

3. Az emlékmű avatásán is szóba került az 1945 utáni történelemszemlélet – amúgy teljesen jogos – bírálata (ez vissza-visszatérő eleme a Jobbik retorikájának), azonban mindez azt sugallja, mintha az 1944 előtti politikai hatalom egyáltalán nem törekedett volna az oktatáson keresztül az ifjúság, a sajtón, az ünnepi rendezvényeken, vagy éppen a szimbolikus térfoglalási eljárásokon keresztül a magyar társadalom gondolkodásának, értékrendszerének a befolyásolására. Ezt a politikai törekvést meglehetősen nehéz vitatni, bár nyilvánvaló, ha valaki a közvetített értékekkel azonosul (mint ezt az emlékművatás is jelzi), akkor ebben értelemszerűen nem lát kivetnivalót.

4. A két világháború közötti irredentizmus szintén meghatározta az ünnepség szellemiségét, amire Szabó Gábor beszédének zárása említhető példaként.

5. Horthy Miklós alakját, törekvéseit követendő példaként állították be, bár ez a fentiek alapján nem meglepetés.

6. Az 1944-es események kapcsán beszédes az az interpretáció, miszerint Horthy akkor mindent helyesen tett, s a legcsekélyebb kritika sem érheti az akkori ténykedését. Mondani sem kell, hogy ez alapos leegyszerűsítése a történteknek, még akkor is, ha értelemszerűen nem minden Horthy Miklóson múlt...

A bejegyzés trackback címe:

https://horthy-mitosz.blog.hu/api/trackback/id/tr722111543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.06.26. 20:18:45

Ez a 'fehér terror' már a mai felsőoktatásban is felejtős; fehér rendcsinálás, különítmények túlkapásai ill. fehér túlkapások azok a szóösszetételek, melyeket ma a jelenség leírására alkalmaznak. (Jó, persze nem Ormos M. és Krausz T. óráin.) Ezek egy ilyen őrült diktatúra után elkerülhetetlenek, és fontos, h elszigeteltek, a fővezéri irányítástól függetlenek voltak. Meggyőződésem, h nem lehet még fogalmilag sem összehasonlítani a vörös terrorral. Sem számokban, sem módszerekben, sem okokban.

Azért meg szerintem, h a kommunistáknak, szocialistáknak és köztársaság-pártiaknak egy negyed évszázadon át kuss volt, kis áldozat. Persze, áldozatok nélkül kellett volna, de tudjuk, h ami emberi az sose tökéletes. Az "értelmiség-vesztéssel" együtt is, ugyanis bár bevallom, ez nem tudom, h szám szerint hány embert érintett, de azért itthon sem szűkölködtünk nagy formátumú személyiségekben.

Az meg, h a Jobbik mit mond, az megint egy másik dolog.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.06.26. 20:24:45

Már csak azért is, mert Horthy Miklós június 18-án született. :-)

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.06.26. 23:15:19

@petygrinder: Igen, nagyon jól tudom, hogy 18-án született, de évfordulós ünnepséget ettől még lehet másnap is tartani. :-)

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.06.26. 23:21:50

@petygrinder: Hát szerintem a "fehér" is terror volt, még akkor is, ha túlkapásokról beszélünk. Az, hogy faluról-falura járnak, s a kényük-kedvük szerint "intézkednek" az kimeríti a terror fogalmát, még ha ez számos esetben eltért is a vöröstől. Ez tény, nem vitatható. Én nem is az összehasonlításra gondoltam, csak arra, hogy nem volt ez olyan "tiszta" "magyar újjászületés", ahogyan ezt az eseményekkel párhuzamosan akkor beállították. Horthy az atrocitásokról tudott, az Emlékirataiban el is ismerte, bár legjobb ismereteink szerint utasítást nem adott, de megtűrte, így a felelőssége sem felejthető el. A "rendcsinálás" kapcsán az jutott még eszembe (bár kérdés, hogy a fehérek áldozatai mennyire veszélyeztették a rendet, ezt nem tudom!), hogy nemsokkal később a "rendteremtő" különítményeket kellett megfékezni, a törvényes rend helyreállítása érdekében.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.06.27. 14:22:54

@T. D.: Természetesen nem volt teljesen tiszta, túlkapásoktól mentes az ellenforradalom sem. Ehhez az emberi gyarlóságot kellett volna leküzdeni (egy ilyen 133 nap után). Én csupán azt állítom, h nem állítható párhuzamba a vörössel, pl. tankönyvcímekben: 'Vörös és fehérterror'. Na így ne! Ez csúsztatás. Már csak a számok miatt is.

Igen, Horthy tudott róla, és ha jól emlékszem, az Emlékirataiban azt is leírja, h szükséges rossz volt. Nemtudom, h ezen túlkapások mennyire voltak benne abban, h a baloldal némaságra volt ítélve 25 évig, hogy volt e elrettentő ereje, de ha igen, akkor kicsi áldozat volt. Ugyanakkor azt sem tudom, h a túlkapások áldozatai közt mennyi volt ártatlan és mennyi volt visszavonult vörös terrorista. Jó volna erről többet tudni.

"A "rendcsinálás" kapcsán az jutott még eszembe [...], hogy nemsokkal később a "rendteremtő" különítményeket kellett megfékezni, a törvényes rend helyreállítása érdekében." - Ez így van.

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.06.27. 14:46:58

@petygrinder: Igen, egyetértünk. A kettő nem volt ugyanaz, a jellege, a kivitelezés, s a számok is eltértek, de ennek ellenére a terro szó használható, ahogyan nincs két egyforma diktatúra sem, így terror sem. Az áldozatok megoszlása nagyon érdekes kérdés: voltak perek, de aki emigrációba vonult azt nem lehetett bíróság elé állítani. A korabeli sajtóanyagot elég alaposan átnéztem, s bár az csak egy forrástípus, de az kiolvasható belőle, még a jobboldali lapokból is, hogy nem kellett vörös terroristának lenni ahhoz, hogy atrocitás érjen valakit, vagy akár ki is végezze. A jobboldali lapok értelemszerűen teljesen máshogy magyarázták a történteket, tehát "jogos", "megérdemelt" büntetésről írtak, de az áldozatok között (a cikkek híradásai alapján) nem kevés olyan ember is volt, aki szerepet vállalt ugyan a Tanácsköztársaságban, de a terrorban már nem, vagy még szerepet se vállalt... Egy doktorandusz évfolyamtársam a fehérterrorról írja a disszertációját, előbb-utóbb erről többet fogunk tudni, én nem ezt a témát kutatom.

Azért a baloldal nem volt teljes mértékben "némaságra" ítélve, mert a Népszava megjelenhetett, s kritizálhatta is a rendszert, időnként az 1919-1920-as atrocitásokra is visszautalt, bár Horthy felelősségét nem firtatta, miután az kormányzósértésnek számított.