Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Miért lehet szüksége a Jobbiknak Horthy Miklósra?

2010.05.14. 11:29 T. D.

Egy korábbi bejegyzéshez érkezett hozzászólásban felmerült egy kérdés, amelynek a lényege az volt, hogy miért hivatkozik a Jobbik Magyarországért Mozgalom Horthy Miklósra? Igyekszem erre választ adni. Táblázatos formában már áttekintettem, hogy 2005 és 2009 között milyen évfordulók alkalmával ápolta a Jobbik a Horthy-kultuszt. A későbbiekben a táblázatban feltüntetett, elsősorban a kiemeltebb évfordulók elemzésére kerül majd sor, amely során, az itt olvasható válaszom minden bizonnyal továbbgondolható, kiegészíthető lesz.

Egy párt az identitáspolitikáján keresztül a saját önazonosságának megfogalmazását és a politikai szerepének, a „meglévő vagy elérendő” hatalmának legitimálását törekszik elvégezni (persze, ennek egyéb forrása is lehet) [1]. Az identitáspolitikus a múlt meghatározott korszakaira, személyiségeire hivatkozik, támaszkodik, amely mindig tudatos választáson alapul. A Népszabadság 2009 őszén Novák Elődöt idézte, aki elmondta, hogy a Jobbik elnökségén belül vitát folytattak arról, hogy „mennyire hivatkozzunk Horthyra”. Novák szerint nem rá kellett volna helyezni a hangsúlyt, miután „inkább csak az idő szépít meg pár dolgot”. Látható azonban, hogy a párt elnöksége végül úgy döntött, hogy identitáspolitikájukban centrális pozíciót biztosítanak Horthy Miklós számára.

Miért? A pontos érveket természetesen nem ismerem, de világos, hogy a radikális jobboldali párt nem választhatta a XX. századi magyar történelem más időszakát [2]. Ha mindenáron történelmi előképet akartak találni maguknak, akkor úgy vélem, hogy (legalábbis a korszakok szintjén) nem volt érdemi választásra lehetőségük. Az már egy másik kérdés, hogy ezen a időszakon belül mire is helyezik a hangsúlyt. Döntöttek: többek között Horthy Miklós kormányzóra [3]. Választásuk, értelemszerűen a múltszemléletüket tükrözve, legitimációs célokat tükröz. Érdemes ugyanis megfigyelni, hogy mire is hivatkozik egy jobbikos politikus, ha erről a korszakról beszél. Mindenekelőtt a két világháború közötti Magyarország kétségtelen eredményeire. Továbbá arra, hogy az a rendszer a „nemzeti” és „keresztény” értékrendszer talaján állt. Arra, hogy akkor az országban „rend” volt (lásd csendőrség). Arra, hogy Horthy Miklós kormányzó „rendszere” működött egyedül a XX. században – ezt nem más, mint Vona Gábor állította [4]. Ráadásul ez a politikai, társadalmi berendezkedés, folytatta a Jobbik elnöke, „nem a kamatrabszolgaságra és nem a korrupcióra [mint történik jelenleg - érvelt Vona, beszúrás tőlem: T. D.], hanem a magyar emberek szorgalmára, tisztességére és a rendre építkezett”. Nyilván lehetne még idézni ehhez hasonló állásfoglalásokat, de a lényeget úgy vélem ennyi is megvilágítja.

Vona Gábor 2009. március 15-én e kijelentésekkel nem tett mást, mint minősítette, elítélte a jelent, az aktuális állapotokat, a rendszerváltozás „következményeit”, és a múltat, a két világháború közötti Magyarországot nevezte meg követendő példának, amit szerinte modernizált formában vissza is kellene állítani. A Jobbik, mint számos megnyilatkozásukból látható, saját magát tekinti e „történelmi örökség” letéteményesének. „Kiválasztottak vagyunk” – gondolhatják. A nemzeti érdekek egyedüli (!) képviselőjeként, a rendteremtés egyetlen garanciájaként definiálták/ják önmagukat. A „szebb jövőről” beszélnek, a „nemzet feltámadásáról”, továbbá az „új honfoglalásról” (ne feledjük: e hívószavak 1944 előttről származnak!), amely csakis rajtuk keresztül érhető el – állították, s nyilván fogják is még számtalanszor. E politikai szerep legitimálásához van a Jobbiknak szüksége Horthy Miklósra. Felvázolnak tehát egy történelmi előképet, Horthy Miklóst és a róla elnevezett korszakot, amely minden elemében „tökéletes”, példaértékű, követendő; magyarul: a két világháború közötti Magyarországot meglehetősen egyoldalúan, leegyszerűsítve értékelik… aktuális politikai érdekeikkel összhangban. Az már egy következő kérdés lehet, hogy ennek mennyi valóságalapja van. Végezetül, ennek fényében egyetérthetünk Romsics Ignáccal, aki szerint:

„Az emlékező identitáspolitikus viszont mindig a jelen igényeihez igazítja a múltat. Ennek érdekében leegyszerűsít, időtlenített általánosításokhoz és morális igazságokhoz jut el, vagyis mitizálja és instrumentalizálja a múltat. A történelem hús-vér alakjaiból így lesznek ördögök és angyalok, ellentmondásos korszakokból pedig aranykorok és a romlás évszázadai” [5].

A fentiek alapján, végezetül, azt is szökséges hangsúlyozni, hogy ne keressünk komoly, releváns történeti összefüggéseket, érveket a Jobbik identitáspolitikája és a radikális párt által rendszeresen hivatkozott Horthy Miklós személye között!

A Jobbik identitáspolitikai választására adott reakciók, mint már jeleztem, természetesen nem maradnak el... tovább csökkentve a történelmi tisztánlátás esélyeit.

 

***

A fentiekben leírtakat egy ponton szükségesnek tartom kiegészíteni. A bejegyzésben hangsúlyozott legitimációs funkció a közelmúltra, az elmúlt 1-2 évre minden bizonnyal helytálló. Az azt megelőző időszakra azzal a különbséggel, hogy a Jobbikot megítélésem szerint, bár ez még további (részletesebb) elemzést igényel, eleinte a saját identitásuk megkonsturálásának célja vezethette, amelyet a Horthy-korszak és a kormányzó iránti tiszteletük határozott meg. A későbbiekben, ahogyan közeledünk a jelen felé, politikai szerepük, jelentőségük, támogatottságuk erősödésével, fokozatosan felerősödött az identitáspolitikájuk fent leírt legimitációs funkciója.

 

Hivatkozások:
[1] Romsics Ignác: Identitáspolitika és történelem. In: Romsics Ignác: Történelem, történetírás, hagyomány. Tanulmányok és cikkek, 2002-2008. Osiris Kiadó, Budapest, 2008. 267. Az interneten itt érhető el.
[2] Az egy külön kérdés, hogy az 1944. október 15-én és 16-án történteket mennyire tekintjük cezúrának, s egyértelműen önálló korszaknak tekintjük-e 1944/1945 fordulóját.
[3] Horthy mellett Tormay Cécile, Szabó Dezső, a Rongyos Gárda és természetesen Trianon szerepel még természetesen a Jobbik identitáspolitikai „étlapján”.
[4] Az már egy másik kérdés, hogy a két világháború közötti politikai rendszert Bethlen István hozta létre, tehát nem Horthy, s ezt a politikai szisztémát nem is a kormányzó működtette.
[5] Romsics Ignác: Identitáspolitika és történelem. i. m. 269.

A bejegyzés trackback címe:

https://horthy-mitosz.blog.hu/api/trackback/id/tr541997606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.