Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Törvényt a Horthy-szobrokról?

2013.12.16. 23:47 T. D.

Az alábbi választ adtam a KIGYE levelére:

Tisztelt Hallama János!

Mint erre Ön is utal, 2013. november 18-án az MSZP országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be (H/13078), amelyben arra kérte a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot arról, hogy „közterületen vagy bárki számára nyitva álló nyilvános helyen megtiltja Horthy-szobor elhelyezését”.  Jól látható tehát, hogy a Horthy személye körül kialakult identitáspolitikai, emlékezetpolitikai küzdelem már a jogszabályok szintjét is elérte, de legalábbis jogszabályban kívánja ezt egy politikai párt szabályozni.

tovább »

Szakvéleményt kért a KIGYE

2013.12.16. 19:59 T. D.

Tisztelt Turbucz Dávid! 

Egy történészi szakvéleményt kérünk Öntől egy törvénytervezet kapcsán. Az MSZP határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek, tehát a Kormányt kérte fel törvényalkotásra a felgyorsult Horthy-kultusz megfékezésére. Egy olyan törvényalkotást javasolnak, amely megtiltaná a Horthy Miklósról készült szobrok, felállítását illetve emlékhelyek létrehozását.

Lovasszobor

2013.11.20. 17:09 T. D.

Horthy Miklós budapesti bevonulásának 94. évfordulóján a volt kormányzó lovasszobrának felállítását követelte a Jobbik. Ennek helyszínéül - nem véletlenül - a Szent Gellért teret nevezték meg. E kezdeményezésre az MSZP úgy reagált, hogy törvényben kellene tiltani a Horthy-szobrok felállítását. A kormánypárti képviselők egy részének véleményét az alábbi videó tartalmazza:

„Én mindig magyar voltam”

2013.11.16. 23:56 T. D.

Gyakran lehet olvasni az interneten, főként a kommentek között, hogy a Holokauszt – Trianonnal ellentétben – nem a magyarság tragédiája. Ehhez kapcsolódik az áldozati versengés, tehát az, hogy ki szenvedett többet, melyik tragédia volt a súlyosabb, mire kell jobban emlékezni, és még sorolhatnám. Erre különféle válaszokat lehet találni az interneten. Az enyém úgy összegezhető, hogy a magyarság múltjában, akár csak a XX. században, sokféle tragédia volt, ami eltérő mértékben ugyan, de sokakat érintett. Ezeket össze lehet hasonlítani bizonyos keretek között, de egymás ellen kijátszani nem kellene, mert ez csak a már „távcsővel” sem látható távolba tolja a „közös” emlékezet kialakításának esélyét [1].

A történelmi hitelességről

2013.11.04. 23:09 T. D.

Már jó ideje nem írtam a blogra, lehetséges, hogy mostantól ez másként lesz. Tegnap Horthy-szobor avatás volt a szabadság-téri Hazatérés-templomában. (Igaz, a szobor már egy ideje ott van.) Több mindenről is lehetne írni az eseménnyel és a megjelent cikkekkel, tudósításokkal kapcsolatban, de úgy döntöttem, hogy csak egy – talán lényegtelennek tűnő – dologra hívnám fel a figyelmet. Az ellentüntetésen elhangzott beszédből idézek. (Ebben azonban még mást is pontosítani lehetne.)

„Közös fényképek Hitlerrel! Mit gondolnak azok, akik tagadják Horthy felelősségét, miről társalogtak autózás közben? Most már biztosan tudjuk, hogy Horthy megígérte Hitlernek, hogy folytatja a deportálásokat”.

Az állásfoglalásom kiegészítése

2012.07.05. 12:18 T. D.

A július 2-án megjelent állásfoglalásomban jeleztem, hogy semmi esély sincsen érdemi szakmai vitára abban az esetben, ha az, a kritika higgadt megfogalmazása helyett, az esetleges vitapartner, jelen esetben Romsics Ignác alaptalan megbélyegzésével kezdődik. Ez ugyanis nem tudományos tevékenység. Mindezek ellenére néhány érvet mégis szeretnék a nyilvánosság elé tárni, hangsúlyozva, hogy ezt nem a szakmai vita érdekében teszem, ugyanis ebben az ügyben ‒ a fent leírtak miatt ‒ nincs miről párbeszédet folytatni, hanem néhány egyoldalúságra, csúsztatásra hívnám fel a figyelmet. Mindezek kiválóan jelzik a vád megalapozatlanságát.

Gerő András írásának olvasását, igazság szerint, már az elején teljes joggal abba lehetne hagyni. Ugyanis nem utal arra a tényre, hogy annak idején Romsics Ignác válaszolt Gyáni Gábor kritikájára. Álláspontját, megítélésem szerint, teljesen korrekten megvédte. Ez a szelektivitás teljességgel elfogadhatatlan. Ez az eljárás nem egyeztethető össze azzal, amit a történészi munka jelent, persze, ha figyelünk a hitelességünkre. Hozzáteszem: minden forrást, szakmunkát, stb. nem mindig ismerhetünk, de jelen esetben kizárólag egy rövid válaszról van szó, amit mindenki elolvashat Romsics Ignác Múltról a mának című tanulmánykötetében (Osiris, Budapest, 2004) a 405-408. oldalakon. (A Rubicon honlapján elolvasható Gyáni Gábor véleménye az ügyről. Tanulságos.)

Állásfoglalás

2012.07.02. 10:42 T. D.

Gerő András történész a Galamus Csoport oldalán június 30-án Akadémikus antiszemitizmus címen közölt írásában antiszemitának nevezte Romsics Ignác történészt, az MTA rendes tagját. A témavezetőmet.

A Gerő András által kiragadott mondatokról lehet szakmai vitát folytatni. Bizonyos határokon belül. Ez azonban nem az. Mert onnantól kezdve, hogy megbélyegzünk egy másik embert, az esetleges vitapartnerünket, egyszerűen nincs esélye a szakmai párbeszédnek. 

Morális és szakmai értelemben sem tudok azonosulni ezzel az eljárással: Romsics Ignác személyének durva minősítésével.

Számomra ez elfogadhatatlan.

 

Turbucz Dávid

Budapest, 2012. július 2.

„…túlfutunk az igazságon…”

2012.06.23. 23:14 T. D.

A fenti néhány szó Révész Sándor Népszabadságban megjelent cikkéből származik. Figyelemreméltó írás. Révész leszögezi, hogy az ún. „demokratikus ellenzék” feladata, hogy „a nép szunnyadó veszélyérzetét a legerőteljesebb állításokkal” rázza fel. E gondolattal nem kívánok különösebben foglalkozni, mert egyrészt a szerző alapállását jelzi, és persze azokét, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. Ezzel vagy egyetértünk, vagy nem, mindenesetre itt most nem a kormány és az ellenzék értékeléséről szeretnék írni. Azért sem, mert ez nem ennek a blognak a feladata. Ahhoz, hogy megérthessük Révész gondolatmenetét, illetőleg azt, amit e bejegyzéssel üzenni szeretnék, azonban fontos a szerző megközelítésének tudomásulvétele. Révész a következőképpen foglalja össze, természetesen a saját nézőpontjából, az általa (is) érzékelt problémát:

„Ha a fölrázó szándék minden más szempontot elnyom, akkor túlfutunk az igazságon. Olyasmit állítunk, ami nem igaz. Erre a minket aggasztó veszélyek hordozói az igazság erejével rámutathatnak, ezzel a mi hitelünket csökkentik, a magukét növelik, s ily módon tovább nő az általuk képviselt veszély, s mélyebben szunnyad az általunk képviselt veszélyérzet. Bumeráng”.

Révész Sándor gondolataihoz a következőket szeretném hozzáfűzni.

Vissza az ötvenes évekbe...

2012.06.01. 21:46 T. D.

2012. május 29-én a magyar Országgyűlésben Vadai Ágnes független képviselő „Készülhetünk-e Szálasi rehabilitálására” címmel interpellálta Orbán Viktor miniszterelnököt. Az interpelláció elsősorban Horthy Miklós megítélésével foglalkozott. Vadai szóhasználata több esetben is a Rákosi- és a Kádár-korszak történelemszemlélet idézi. Íme:

„idegen csapatok szuronyának árnyékában szerezte meg a főhatalmat”

 

„uralmát vérfürdőt rendező különítményes hordáinak támogatásával szilárdította meg”

 

„népnyúzó rendszerét”

 

„politikájával kiszolgáltatta Magyarországot a hitleri Németországnak”

 

„a bukás előtt pár hónappal Szálasi gyilkos hordáinak kezébe játszotta át a hatalmat”

Csak remélni tudom, hogy az ehhez hasonló hangok nem fognak felerősödni...

Horthy-kultusz és ellenkultusz újratöltve (?) - Magyarország 2012

2012.05.16. 22:20 T. D.

Ebben a - folyamatosan frissülő - bejegyzésben Horthy Miklós megítélésnek legújabb vonatkozásait kívánom összegezni. A minél pontosabb táblázat elkészítéséhez kérném a blog olvasóinak a segítségét: megköszönném, ha tájékoztatnának a kapcsolódó eseményekről, véleményekről és a legújabb fejleményekről, felhívnák azokra a figyelmemet, amelyekről esetleg elfeledkezem.

A megjegyzéseim - amelyeket szögletes zárójel jelez - a táblázat alatt olvashatók.

dátum esemény reakciók, fejlemények

április 25.

 Gyömrő főterét átnevezték Horthy Miklós térré  1. tiltakozás a döntés ellen (május 9.)
 2. megváltoztatták a döntést (május 16.)
 május 13.  
 egész alakos Horthy szobrot avattak Kerekiben

 1. Dániel Péter ügyvéd vörös festékkel öntötte le a szobrot (május 16.). Tettének indoklásához és a reakciókhoz lásd Dániel Péter facebook oldalát, a Népszabadság, a Magyar Nemzet cikkét, illetve a kommenteket.

A Siófoki Városi Bíróság szerint "erkölcsileg pozitív", "társadalmilag hasznos" volt a szobor leöntése.

 2. a Jobbik feljelentést tett Dániel Péter ellen (május 16.) [1]
 május 19.  Debrecenben Horthy emléktábla kerül a Kollégium falára  1. tiltakozás a döntés ellen (május 7.)
 2. az emléktábla felavatása (május 19.)
 június 17.  a Die Presse interjúja Orbán Viktorral  Az interjú lényege: Orbán nem kíván "ítételet" mondani a Horthy személye körüli vitában.

 

[1] Szilágyi György jobbikos politikus a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Horthy Miklós "zsidómentő tevékenysége" miatt a zsidó szervezeteknek is el kellene határolódniuk Dániel Péter akciójától. A politikus azonban arról már elfeledkezett (a szelektív múltértelmezés "szabályainak" megfelelően), hogy a kormányzó passzívan végignézte 437 402 zsidó deportálását, mielőtt a nemzetközi tiltakozás hatására leállította a deportálást. Horthy Miklós tehát felelős mindazért, ami 1944. május 15. és július 9. között történt a magyar zsidósággal.

***

A történtek kapcsán még mindig aktuális az előző bejegyzésem.

Már számos alkalommal írtam le a blogon (itt és itt), illetve mondtam el az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva: nincs konszenzus Horthy Miklós megítéléséről. Ideális esetben egy ilyen döntésre a tiltakozás kulturáltabb formája (tüntetés, petíció, sajtókampány) lesz a reakció, extrém esetben a szobor festékkel való leöntése...