Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Szobrot Horthynak?

2011.10.27. 17:53 T. D.

A blogon foglalkoztam már azzal, hogy kapjon-e szobrot Horthy Miklós. Ez a kérdés újból felmerült: a vitézi rend szobrot kíván állítani a volt kormányzónak. Az mr1 Kihívás című műsora október 7-én a szoborállítással foglalkozott. A szoborállítás körüli vitákhoz ajánlom ezt a bejegyzést.

Egy 15 perces műsorban szinte lehetetlen ezt a kérdést körüljárni. Kérdés továbbá az is, hogy a megszólalok mit mondtak még el a felvétel során, mi maradt ki az adásból, miután feltételezhető: véleményüket bővebben fejtették ki. A műsorba végül az alábbi álláspontok jelentek meg (mindegyiket nem említem):

 

 

a kép erről az oldalról származik

 

  1. Pánczél Hegedűs János maximálisan támogatja a szoborállítást. Szerinte ma még posztmarxista érveket is használnak a történészek. Megítélése szerint Horthy 1944-ben pozitív szerepet játszott, ugyanis leállította a deportálásokat. Ez az állítása, mármint a kormányzó pozitív szerepéről, vitatható: itt és itt írtam az 1944-es eseményekről.
  2. Szakály Sándor helyesen mutat rá a Horthy megítélésével kapcsolatos vitatott kérdésekre (lásd a fővezéri, majd a második világháború alatti szerepét). A politikai közösség hozzon arról döntést, hogy Horthy kapjon-e szobrot ‒ érvelt.
  3. Szabó István hangsúlyozta, hogy ugyan ellentmondásos Horthy megítélése, de mégsem annyira negatív szereplő, így szerinte lehetne szobra.
  4. Ujváry Gábor a korszak gazdasági fejlődéséről, illetve a kulturális élet (közoktatás) téren elért eredményekről beszélt, amelyekhez ‒ teszem hozzá ‒ Horthynak azonban nem sok köze volt.
  5. gróf Edelsheim Gyulai Ilona természetesen a szoborállítás mellett érvelt, viszont ezt nem szeretné erőltetni, döntsenek erről az emberek.
  6. Horthy István-Sharif számára nem lényeges a szoborállítás, sokkal inkább az, hogy feldolgozzuk a múltunkat.
  7. Tőkéczki László is jelzi, hogy Horthy megítélése ellentmondásos, személye a mai identitáspolitikai viták kulcsfigurája. Jellemző, hogy 1944 kapcsán egyedül a deportálások leállítására utalt és arra, hogy az emigrációban Horthyt zsidók is részesítették anyagi támogatásban. A jobboldali érvrendszer általában ennyivel szokta elintézni Horthy Miklós 1944-es szerepét.

Hiányos lenne ez a bejegyzés, ha a saját vélemény kimaradna belőle. Meglátásom szerint, egyetértve Szakály Sándorral, az adott politikai közösség joga eldönteni, hogy legyen-e szobra Horthynak, vagy sem. Ha megszületik az erről szóló döntés és anyagi akadályai sincsenek, akkor senki sem vitathatja el a jogot ‒ például egy önkormányzattól ‒, hogy szobrot állítson a volt kormányzónak. A probléma lényege azonban egyáltalán nem ez. A mai Magyarországon meglehetősen távol állunk attól, hogy Horthy Miklós államfői tevékenysége kapcsán konszenzusról lehetne beszélni. Horthy szerepének számos aspektusa ma is vitatott, és várhatóan az is marad még jó ideig. Egy ilyen közegben teljesen értelmetlen szobrot állítani Horthynak, mert csak a zsigeri ellentétek szítását fogja elérni, ennek eredményeként egy olyan vita fog kialakulni, illetve nagyobb teret nyerni (miután már most is létezik), amiben két egymással szöges ellentétben álló interpretáció áll (majd) szemben egymással. Az egyik szerint Horthynak nem voltak hibái, mindent jól csinált, a legnagyobb magyar államférfiúk egyike, példakép, míg a másik oldal ennek ellenkezője mellett érvel: Horthy teljességgel vállalhatatlan a demokratikus Magyarországon. Az ilyen kiélezett viták - véleményem szerint - sehova sem vezetnek. A történelem sokkal összetettebb annál, hogy az ilyen leegyszerűsített értékelések alkalmazhatók lehetnek: Horthy Miklós erényeiről és érdemeiről, illetőleg hibáiról és bűneiről egyaránt beszélni kellene. Számos alkalommal írtam már: a legfontosabb az lenne, ha értelmes és érdemi párbeszéd kezdődne ‒ a történettudományon kívül is ‒ Horthyról és a róla elnevezett korszakról. Egy esetleges szoborállítás ellenkező hatást fog elérni, értékelésem szerint, így azt tanácsolnám azoknak, akik ilyen törekvéseket fogalmaznak meg, hogy ezt a kérdést gondolják át még egyszer. Higgadtan és körültekintően...

A mai magyar közélet állapotától függetlenül is úgy gondolom, hogy ne legyen Horthy Miklósnak köztéri szobra.

A bejegyzés trackback címe:

http://horthy-mitosz.blog.hu/api/trackback/id/tr693334449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Stenonis 2011.11.14. 11:54:58

Horthy Miklós admirálisnak még csak-csak lehetne szobrot állítani. Végül is az I. vh. egyik sikeres katonatisztjeként még meg is érdemelné (József főherceggel együtt).

Kormányzóként nyújtott teljesítménye alapján nem jár neki szobor.

Lt Colonel 2011.11.21. 10:41:24

Horthy Miklós altengernagynak,és mint Kormányzó
nak kijárna a szobor állitás.
Nagyon nehéz politikai és gazdasági helyzetben vette át a hatalmat. A győztes hatalmak is elismer-ték mint katonát,mint állam férfit.
Trianon után hogy fent maradjon országunk ő és
olyan politikusok min Gróf Bethlehen István el-évülhetetlen érdemeket szereztek.
Jó volna már helyre tenni történemi tetteiket.

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2011.11.21. 10:49:42

@Lt Colonel: Horthy kaphatna szobrot pl. az első világháború alatt elért sikereiért. De ezt, hogy lehet elválasztani például az 1944-es szerepétől? Ráírjuk a szoborra, hogy azzal nem értünk egyet? Hogy lehet ezt megoldani? Mit gondolnak a megszállás alatt játszott szerepéről azok, akik szobrot akarnak neki? Több eset lehetséges. Ezek az emberek:
1. nem tudják, hogy mi volt 1944-ben;
2. kizárólag arról beszélnek, hogy megakadályozta a fővárosi zsidóság deportálását, de az, hogy mit csinált korábban, nem foglalkoztatja őket;
3. egyetértenek azzal, amit Horthy csinált 1944-ben.

Nem lehet úgy szobrot állítani valakinek, hogy életének bizonyos szakaszairól nem veszünk tudomást.

"Jó volna már helyre tenni történemi tetteiket" - igen, jó volna, de ez azokra is vonatkozik, akik szobrot akarnak neki, miután alapvető dolgokkal - megítélésem szerint - nincsenek tisztában.

Lt Colonel 2011.11.21. 13:41:28

@T. D.: Köszönöm az indoklásodat ez a te véleményed. Mindenkinek más-más a véleménye min-
den eseményről.
Hogy mit csinált 1944-ben.Az ország megszállása
pont egy Hitlerrel történő Németorszgi tárgyallása
ideje latt történt.
Egy megszált ország már nem ugy funkcionál mint előtte.
Az 1944 október 15 ei fegyverszünet is elég ismeretes nélküle nemtörtént volna meg.Sajnos a fia elrablása a németek részéről zsarolási szán-
dékkal történt.
Tudva levő hogy István fia milyen körülmények közt
hunyt el a Keleti Fronton.
Cserébe vissza vonta a fegyverszüneti tárgyalásokat,valamint német nyomásra Szállasit
kikelett neveznie.
Az ő sorsa ettől az időpontól Németországi számüze-tés,majd a háboru után Portugália.
Na és a Nürnbergi biróságon is csak tanuként hall-gatták ki. Ha háborus bünös lett volna akkor elitélik.Tudomásom szerint még Joszif V.Sztálin sem inditványozta hogy háborus bünökért vonják fe-
lelőségre.
Továbbá azt sem szabad figyelmen kivül hagyni hogy
Portugáliai megélhetését kik finanszirozták.Természetesen az Amerikába kimenekült zsidó gyárosok,bankárok.
Én ugylátom hogy a világháboruból sajnos az ország
geopolitikai helyzete miatt nem tudott volna kimaradni.Lett-légyen bárki az ország vezetője,államfője.

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2011.11.21. 13:52:20

@Lt Colonel:
Megszállás (címszavakban): igen, de Horthy lemondhatott volna, vagy vonulhatott volna passzivitásba. Ehelyett: maradt a helyén, legitimálta a megszállást, ezzel hozzájárult, hogy a megszállási rendszer hatékonyan működjön. Passzívan viselkedett 437 zsidó deportálása közben. A nemzetközi tiltakozások hatására a fővárosi zsidók deportálását leállíttatta. Korábban is dönthetett volna úgy, hogy megmenti a zsidókat. Semmilyen forrás sem támasztja alá, hogy a németek foglya lett volna, vagy, hogy depresszióba süllyedt volna a megszállás hatására - mint ezt sok helyen olvasni.

Október 15.: Horthy aggódó apa és nem az ország vezetője volt abban a pillanatban. Emberileg érthető amit tett, de aki az ország élén áll, másra is gondolnia kell.

Nem ítélték el: ez tény, azért, mert Sztálin és Rákosi nem kívánt belőle mártírt faragni.

Emigráció: néhány zsidó is finanszírozta és nem mindenki, aki elhagyta az országot. Azért ez különbség. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a vidéki zsidók megmentéséért Horthy semmit sem tett.

Háborúba lépés: nem maradhattunk volna ki, de máskor és más körülmények között is beléphettünk volna. 1941. június 26-án más döntés is születhetett volna.

Lt Colonel 2011.11.21. 14:52:05

@T. D.: Köszönöm a válaszodat.Véleményedet tisz-
teletbe tartom.Azért sokan vannak akik mint én amatőr történelem kutatók vagyunk. Az 1944-es eseményeket sokan ismerik,ki-igy ki-ugy.Kinek milyen lehetősége volt vagy van a jelen téma meg
ismerésében.
Én a jelen ismereteim alapján a szobor felállitása
melett voksolok.
Tisztelettel: Lt Colonel

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2011.11.21. 14:56:40

@Lt Colonel: Én is köszönöm a kulturált eszmecserét, erre sajnos sokan nem képesek/hajlandók. Én is tiszteletben tartom a véleményedet. Akkor fogunk előre jutni, akár Horthy megítélésével is, ha ezt tesszük. Legalábbis ezt így gondolom. Kulturált párbeszédre lenne szükség. Az visz csak előre. Ezt köszönöm!

Lt Colonel 2011.11.21. 15:55:16

@T. D.: Köszönöma véleményedet róllam.Sohasem
voltam agressziv.Mindig a normális párbeszéd
egymás véleményének a tiszteletbe tartása volt
az alapelvem.
Igaz én már nyugdijjas vagyok,sok mindenen kerresztül mentem. A történelem olvasása máig is a
legkedveltebb időtöltésem. Általába ha egy korszakról kezdek olvasni akkor amit megtalálok
arról az időről igyekszem elolvasni.
Most fejeztembe Badinyi Jós Ferenc profeszor müveit. Természetesen azokat amit a könyvtárban megtaláltam. Ijenkor pihentetek a kemény müvek után . Most jelenleg Leo Kssler müvei olvasaom.
Maradok továbbra is tisztelette, majd még ugyis
fogunk irni egymásnak.
Lt Colonel