Ezen a blogon

Turbucz Dávid történész Horthy Miklós rendszerváltozás utáni megítélésének főbb vonásait, jellemzőit kívánja körüljárni. Különösképpen is azt, hogy a pártok identitáspolitikájában miként jelenik meg Horthy alakja, de ennek egyéb megnyilvánulási formái is érdesek lehetnek. Emiatt nem kerülhető meg természetesen a két világháború közötti kultuszképzés sem.

A szerzőnek e-mail itt írható.

Könyvajánló

Információk

Facebook

Kulcsszavak

1918 (1) 1919 (11) 1921 (1) 1938 (2) 1940 (1) 1941 (1) 1943 (2) 1944 (8) 1945 (1) 2011. november 16. (1) 50. évforduló (2) 70. évforduló (1) 90. évforduló (10) ablonczy balázs (1) alkotmány (1) anno mesél a filmhíradó (1) antall józsef (1) antiszemitizmus (13) apamodell (3) a magyar nemzet feltámadása (7) a nemzet atyja (3) a novara hőse (1) babják csaba (1) bajnai gordon (1) balogh gábor (2) baloldal (3) baloldali (1) barikad.hu (3) bayer zsolt (2) bethlen istván (4) bodrog lászló (1) botka lászló (1) budapesti bevonulás (9) bűnös város (2) ciano (1) corvin koszorú (1) corvin lánc (1) csuka tamás (1) deák istván (1) debreczeni józsef (1) dedi (1) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) diktatúra (1) diszkrimináció (1) díszpolgár (1) dunavarsány (1) echo tv (1) edelsheim gyulai ilona (1) életrajz (1) élet és irodalom (1) ellenkultusz (7) első bécsi döntés (1) emigráció (2) emlékezetpolitika (1) facebook (1) fajvédők (1) fasizmus (1) fehérterror (6) fehér ló (15) felvidék (1) ferenczi gábor (1) fidesz (11) filmhíradó (2) fővezér (1) frissités (1) galamus (1) gaudi nagy tamás (1) gazdaság (1) gellért tér (3) gerő andrás (2) gömbös gyula (2) granasztói györgy (1) gród edelsheim gyulai ilona (1) gyurcsány ferenc (1) haág zoltán (1) habsburg ottó (1) herczeg ferenc (1) hiller istván (1) hitler (7) holokauszt (5) horthy apánk (4) horthy dalok (2) horthy híd (1) horthy istvánné (1) horthy istván sharif (1) horthy korszak (60) horthy kultusz (68) horthy miklós (82) horthy miklós társaság (1) horthy népszerűsége ismertsége (1) horthy reneszánsz (6) horthy szobor (4) hunyadi mátyás (1) identitáspolitika (51) imrédy béla (1) index.hu (3) irredenta kultusz (3) jobbik (30) jobboldal (2) kállay miklós (1) károlyi mihály (1) karsai lászló (1) kdnp (3) kenderes (1) kepli lajos (2) kérdőív (9) kerényi imre (3) kéri lászló (1) kertész ákos (1) király andrás (1) kiss péter (1) kitörés (1) kiugrás (1) klein mária (1) koltay gábor (1) komárom (1) kormányos (1) kormányzói portrék (1) kormányzóválasztás (3) kósa lajos (1) kossuth tér (1) kovács dávid (1) kövér lászló (1) közvélemény (1) kultúrharc (1) kunt gergely (1) kun béla (1) laczó ferenc (1) legitimisták (1) lejáratás (1) lmp (2) m1 (1) magyarok istene (3) magyarország története (1) magyar hírlap (1) magyar hiszekegy (1) magyar tudomány ünnepe (6) mályusz elemér (1) március 15 (1) második bécsi döntés (1) mdf (1) moderáció (1) mszp (3) mta (6) mtv (1) múltszemlélet (31) munkáspárt 2006 (1) murányi levente (1) mussolini (1) nagy magyarország (3) napvilág kiadó (1) nemeskürty istván (1) nemzeti hadsereg (3) nemzeti hitvallás (1) nemzeti összetartozás napja (2) nemzetmentés (4) novák előd (2) november 16 (5) nyilasok (2) oktatás (1) önkormányzat (1) orbán viktor (5) orgovány (1) országépítés (3) országgyarapítás (3) pánczél hegedűs jános (1) pörzse sándor (1) radikális jobboldal (3) rádió (1) rend (1) rendszerváltozás (2) rendteremtés (6) révész sándor (1) revízió (6) ribbentrop (1) romsics ignác (7) salamon konrád (1) semjén zsolt (1) staudt gábor (1) szabad királyválasztók (1) szabó gábor (1) szabó istván (1) szakály sándor (1) szebb jövő (15) szeged (4) szerencsés károly (1) szimbolikus politika (32) szita szabolcs (1) születésnap (2) technikák (3) tengerész (1) tőkéczki lászló (1) tölgyessy péter (1) trianon (18) túra (1) turbucz dávid (1) új honfoglalás (11) ungváry krisztián (2) vadai ágnes (1) választás rendszer (1) vámos györgy (1) varga bálint (1) vessünk véget a horthy korszak dicsőítésének (1) vezérkultusz (1) világi józsef (1) voks10 (1) vona gábor (3) vörös emigráció (1) vörös terror (1) youtube.com (2) zeidler miklós (2) zsidótörvények (1) Címkefelhő

Trianon - 90

2010.05.14. 19:30 T. D.

Bookmark and Share

Közeleg a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója. Ebben a bejegyzésben - az időmhöz és energiámhoz mérten - igyekszem az évforduló fontosabb vonatkozásait, eseményeit, történéseit követni, elemezni...

A Jobbik Magyarországért Mozgalom 3 képviselője a mai napon, május 14-én, benyújtott egy országgyűlési határozati indítványt (H/14) június 4. nemzeti emléknappá mínősítéséről, illetőleg arról, hogy az emléknap a középfokú oktatási intézményekben is bevezetésre kerüljön. A Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának kifejezését, illetve a kollektív emlékezet hiányosságainak pótlását várják az előterjesztők a javaslatban foglaltaktól.

A Jobbik honlapjának eseménynaptár rovatában már szerepelnek évfordulós rendezvények.

A Jobbik politikai vitanapot kezdeményezett június 4-re, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke pedig emlékülést. A Jobbik által kezdeményezett vitanapot az LMP is támogatja, míg a Fidesz és az MSZP nem.

2010. május 19-én Kövér László és Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be június 4-ének a Nemzeti Összetartozás Napjává (T/39) történő nyilvánításáról. A törvényjavaslat meglehetősen progresszív módon kifejezte, hogy sem a revíziós törekvések (az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítás”), sem a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések” nem vezettek eredményre. A Trianon által okozott problémák így csakis a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti”. A törvényjavaslatból továbbá az is említést érdemel, hogy szól a „más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő” hibáinkról is, bár nem tudjuk meg, hogy ezzel pontosan mire is kíván a törvényjavaslat utalni. A javaslat általános vitája május 21-én kezdődött. A parlamenti pártok támogatják. A hozzászólások szövegei még nem elérhetők a parlament honlapján, de híradásokból (barikád.hu, fidesz.hu, hírszerző) az elhangzottak bizonyos vonatkozásai megismerhetők.

  1. Kövér László expozéjában egyszerre voltak jelen a törvényjavaslat progresszívnek tekinthető elemei (a revizionizmus és az önmegtagadása politikájának az elutasítása), de feltűntek a két világháború közötti szólamok is (lásd a krisztusi szenvedéstörténetre való utalás, amely egy Móricz Zsigmondtól vett idézet formájában valósult meg). A fideszes politikus megjegyezte, hogy: A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkünkben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban. A közép-európai rendszerváltozások és Európa újraegyesítésének folyamata bár csalódást keltett a nemzeti problémáknak automatikusan sikeres demokratikus megoldásában reménykedők számára, mégiscsak az eddigi legkedvezőbb kereteket kínálják a nemzeti érdekérvényesítési törekvéseink számára. Az ebben rejlő kihasználatlan lehetőségek megragadásához magunk mögött kell hagynunk a trianoni traumát, és el kell szakadnunk attól a fatalista, tragikus történelemszemlélettől, amely az európai civilizáció védelmében hozott - amúgy valóban óriási - áldozataink és amúgy valóságosan és joggal létező sérelmeink tényeiből próbálja megálmodni a mindig csak az - egyébként ellenségesnek tekintett - külső környezeten múló jövőt
  2. Az elhangzott beszédek közül Hiller István és Vona Gábor felszólalását emelném még ki. Hiller szerint A trianoni béke igazságtalan béke volt. Igazságtalan és megalázó, de a békeszerződés tényein túl elhibázott és rossz. A béke, ha jó, a konfliktuskezelés eszköze, az a célja, hogy megoldjon problémákat. De Trianon nem megoldott, hanem új és az addiginál még nagyobb jelentőségű konfliktusokat hordott, hordozott magában. Hiller leszögezte, hogy a trianoni rendezés nem kezelte megfelelően azt a problémát, amit kezelnie kellett volna, így Magyarország, a revízionista politika címén belesodrodótt a második világháborúba. Az MSZP képviselője elítélte az 1945 utáni hatalom magatartását, az elhallgatás és elhallgattatás” politikáját is, azaz ennek fényében megállapítható, hogy a javaslat szellemiségét elfogadta. Meglátása szerint „Nem a revizionizmus és nem az elhallgatás, hanem a közösen vállalt és vallott identitás formáinak szabadsága; ennek kiterjesztése az a folyamat, amely oldja a trianoni, amely oldja az európai szégyent. Emiatt javaslatot tett arra, hogy május 9-e is legyen a nemzeti összetartozás napja.
  3. Vona Gábor, a Jobbik elnöke, először pártja azon munkájának bemutatására helyezte a hangsúlyt, amely eredményeképpen Megágyaztunk egy társadalmi igénynek [ti. a Trianonra történő megemlékezésnek - T. D.], egy társadalmi vágynak, amely olyan erővel jelent meg, hogy a politika sem tudta már figyelmen kívül hagyni ezt a társadalmi igényt. Vona ezek után „őszintén és szívből gratulált a javaslat beterjesztőinek, majd örömét fejezte ki amiatt, hogy békediktátum”- ról és nem békeszerződés”- ről beszél a törvényjavaslat. (Érdemes azonban megnézni az 1921. évi XXXIII. tc. címét!) Kifejezte abbéli hitét, hogy a történelem ura Isten. Hozzászólását (nyilván emiatt is) a Magyar Hiszekegy refrénjével zárta, felidézve ezzel a két világháború közötti irredentizmus által kifejezett vágyat.  Vona nem beszélt a revizionista politika kudarcáról.

Az általános vitán elhangzott beszédek ezen a linken olvashatóak. Május 31-én az Országgyűlés 302 igen, 55 nem, 12 tartózkodás mellett elfogadta a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot. A törvényt a köztársasági elnök várhatóan sürgösséggel írja alá, így pénteken, már hatályban lesz.

Június 4-én 16:30-kor megszólalnak a református és az evangélikus egyház templomainak harangjai.

 

Az interneten is olvasható ajánlott irodalom áttekintését mindenképpen ajánlom, mert nem vagyok arról meggyőződve, hogy az évforduló alkalmából meg fog történni az ún. Trianon-traumával történő szembenézés. Íme az ajánlat:

  1. Ablonczy Balázs: Trianon-problémák. In: Kommentár, 2007/4. sz. 57-67.
  2. Romsics Ignác: Trianon és a magyar politikai gondolkodás. In: Magyar Szemle, 1998/6. sz.
  3. Zeidler Miklós: Irredenta kultusz a két világháború között. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002.
  4. Trianon, az ENSZ és egy kamu levél. In: Urbanlegends.
  5. A megfosztott ország - Trianon a 21. században. (Interjú Romsics Ignáccal. Készítette: Morvay Péter.) In: Hetek, 2009. június 5.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://horthy-mitosz.blog.hu/api/trackback/id/tr922003584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kiß B. 2010.05.14. 20:40:05

Maximálisan támogatandónak érzem az indítvány!

Kiß B. 2010.05.15. 10:40:59

Úgy látom, közben ki lett egészítve a poszt. 2009-ben már volt egy jó kezdeményezés Kaposváron, amiről alig alig beszéltek. Pedig ez a jó irány szerintem: rossebezred.blog.hu/2009/06/02/89_10#more1158029

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.05.15. 11:43:49

Igen, ez szerintem is jó kezdeményezés, talán néztem is tavaly. Erről kellene szólnia egy évfordulónak: "célunk az emlékeztetés, nem pedig felelősök keresése, vagy siránkozás mostoha sorsunk, történelmi múltunk felett."

lloyd_george 2010.05.16. 16:21:07

"célunk az emlékeztetés, nem pedig felelősök keresése, vagy siránkozás mostoha sorsunk, történelmi múltunk felett."

Ámen. Nem értem miért kéne tagadni Trianon fontosságát, főleg nem azzal az érvvel, hogy a "nemzetállamnak vége, integráció, globalizáció, ne a múltban éljünk, stb.". Ennyi erővel felejtsük el '56-ot is, mivel nincs már se sztálinizmus, se Szovjetunió, se varsói szerződés.

Az egyetlen fékező tényező Szlovákia lehet, akik a kettős állampolgárság miatt már most fenik a késeiket, de ettől függetlenül emlékezni kell. A jelenlegi magyar baloldal csak hozzászokott ahhoz, hogy irredenta (= ellenforradalmár) = antidemokratikus = fasiszta.

Egyébként nem tudom láttátok-e már ezt a videót, angol útifilm 1938-ból és látni benne a Trianon virágágyást, a narrátor beszél a félarbocra eresztett zászlókról.

www.youtube.com/watch?v=Utyt8u6Oa8Q

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.05.16. 16:39:57

@lloyd_george: Igen, nem kell, nem is szabad, mert a magyar történelem része, ahogyan 1956, vagy a Holokauszt, 1848, Mohács, Hunyadi Mátyás, Rákosi, stb... Elég vegyes a kép, de a magyar történelem is elég vegyes. Emlékezni kell, de ne a két világháború közötti "emlékezetet" másoljuk le, hanem a jelen körülményeihez igazítva tegyük ezt, szembe nézve mindazzal (a saját felelősségünkkel is!), ami Trianonhoz kapcsolódik...

Wolff 2010.05.22. 19:24:34

Azért arra kíváncsi lennék, pontosan mire gondoltak ezzel (már persze a rituélis baloldalra is ütünk egyet mozdulaton túl):" a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések"

T. D. · http://horthy-mitosz.blog.hu/ 2010.05.24. 16:21:38

@Wolff: Igen, én is szívesen olvasnék egy részletes indoklást az egyes §-ról. Ez arra utalhat, hogy a nemzeti ellentétek fokozatosan feloldódnak majd a szocialista rendszerekben - vélték 1945 után.

Wolff 2010.05.31. 19:16:26

Egyébként a mostani szimbolikus törvényjavaslatok és vitájuk tükrében érdemes újraolvasni Romsics Gergely Trianon a Házban c. tanulmányát a Teleki Alapítvány az Emlékezet konstrukciói c. kötetéből.